Tortenetek mutansokrol,termeszet feletti lenyekrol es mas furi dolgokrol!

A cselekmény

  A legendák szerint létezik egy titokzatos tárgy, amely többszörösére növeli használója erejét; egy tárgy, amelynek segítségével áthághatók a tudomány és természet szabta határok. Egy vérvörösen csillogó kő, amelynek titkát évszázadok óta kutatják az alkímia mesterei: a Bölcsek Köve. Sokan próbálták már létrehozni, de eddig még senki nem járt sikerrel. Most azonban két nagyon fiatal és tehetséges alkimista eredt a nyomába, akiknek célja nem a hatalom vagy a hírnév. Edward és Alphonse Elric egy szörnyű hibát próbálnak helyrehozni, ám tudtukon kívül olyan veszélyes játszmába keverednek, amelyben nem csak a saját sorsuk a tét, hanem több millió ember élete is. A teremtő erőt csak egy hajszál választja el a pusztítótól, a Bölcsek Köve pedig olyan eszköz, amely még jó kezekben is veszélyes lehet. Az Elric testvérek pedig még nem sejtik, miféle teher nyugszik a vállukon.

Alkímia

  A sorozatban az alkímia tudományának segítségével megérthetjük egy anyag szerkezetét, darabokra szedhetjük, majd újra összerakhatjuk azt. Egységnyi tömegű anyagból, csak egységnyi tömegűt hozhatunk létre. A transzmutáció végrehajtásához, melyben egy anyagot egy másikká alakítunk át, szükség van transzmutációs körre, amely kapcsolatot biztosít az alkimista és az anyagok között. Az alkímiában tilos az arany transzmutálása, valamint az emberi transzmutáció. A Bölcsek Kövének segítségével, ami a sorozatban egy piros kő, az alkimista ereje megsokszorozódik, és áthághatja az egyenértékűség elvét. A Bölcsek Köve a benne lakozó emberek lelkéből táplálkozik, tehát a transzmutációk méretétől és számától függ, mennyi fogy el belőle

Kifejezések

• Alkímia

  A Fullmetal Alchemist világában az alkímia létező, a mindennapokban gyakorolt dolog, de jellemzőiben sok ponton eltér a történelemi alkímiától.

• Humán Transzmutácó

  Az alkímia tiltott ága: lényege elhunyt ember visszahozása az életbe. Részben morális, részben gyakorlati okok miatt nem engedélyezik a végrehajtását. A Humán Transzmutációt végrehajtó személy rendszerint kénytelen feláldoznia a teste egy részét a korántsem biztos siker érdekében. Az alkimista ilyenkor eljut az Alkímia Kapuja elé, ahol az átalakulással feladott áldozatával arányos tudást nyer.

• Bölcsek Köve

  A Fullmetal Alchemist-ben szereplő kő egy legendás tárgy, ami megengedi a tulajdonosának, hogy megkerülje az Egyenértékűség Elvét. Az animében vörös kő alakú és sokszor robbantak már ki miatta háborúk. Előállításához milliónyi emberéletre van szükség.

• Homunkulusz

  A Fullmetal Alchemist világában megjelenő homunkuluszok mesterséges emberek. Emberalakjuk van, és emberi módon viselkednek, mindazonáltal nem rendelkeznek lélekkel. Könyörtelenek és eltökéltek. A főhősök első számú ellenfelei. A történetben megjelenő homunkuluszokat a Hét Halálos bűnről nevezték el. Jellemüket meghatározza az a gonoszság, amit megtestesítenek.

• Kiméra

  A kiméra két különböző faj ötvözéséből előállított új egyed. A Fullmetal Alchemistben e lényeket alkímia segítségével alkotják meg, és az általános közösség szörnyeknek látja őket. A létrehozásukhoz szükséges tudást alacsonyrendű alkímiának tekintik. Az ötödik laborban is hoztak létre kimérákat.

• Ishval

  Az időnként Ishbal-nak is ejtett Ishval az Amestris nemzet egy régiója. Az ott élő bennszülöttek jellemzője kreolbarna bőrük és vörös szemük. A népe szerint az alkímia tudománya bűn, mert sérti az Istenüket, az ember ne próbálja felülmúlni a teremtést. A sorozat kezdetekor nemrég támadta meg az Amestris hadsereg, hogy az államhoz csatolja. A háború a vidéket terméketlen sivataggá változtatta. Régen az Ishibaliak alkalmazták a legfőbb tudományt, mely hasonló volt az alkímiához.

• Automail

  Egy fémből készült, közvetlen a test idegeire kapcsolt művégtag. Némelyik ballisztikus eszközöket, vagy egyéb pluszokat tartalmaz.

Star Trek

„Ahová még senki nem merészkedett” (a Star Trek mottója)

  A Star Trek kifejezés hat, összesen 726 részes tudományos-fantasztikus filmsorozat, tíz egész estés mozifilm és több száz regény, videojáték stb. gyűjtőneve. E történetek közös eleme, hogy mind a Gene Roddenberry által az 1960-as években kitalált világban játszódnak.

  A már-már mítosszá emelkedett kitalált univerzum a távoli jövőben játszódik, és optimista, már-már utópikus képet fest a Föld jövőjéről: az emberiség kinőtte a betegségek, szegénység és a különbözőség elfogadásának képtelensége jelentette problémákat, és egy nagy föderációban, a Bolygók Egyesült Föderációjában egyesítve él más intelligens fajokkal. A főszereplők e Föderáció haderejében, a Csillagflottánál teljesítenek szolgálatot, és céljuk új életformák, új civilizációk felkutatása, bemutatva útjuk során a főbb emberi értékeket az idegen fajoknak.

A Star Trek az egyik legismertebb név a tudományos-fantasztikus televíziózás történetében.

Sorozatok

A kezdetek

Gene Roddenberry 1964-ben készítette el a Star Trek első epizódját The Cage címmel. Egy olyan sci-fi sorozatot akart létrehozni, amelyben a Wagon Train című korabeli westernsorozat mintájára egy multikulturális csapat hosszú útja során érdekes kalandok sorát éli át, a vadnyugat helyett azonban a világűrben. Másik célja az volt, hogy egy olyan jövőt mutasson be, amelyben az emberiség és a különböző idegen fajok békében élnek egymás mellett. Az első epizódban az űrhajó legénysége még különbözött a későbbi híres legénységtől: Christopher Pike kapitány szerepét Jeffrey Hunter játszotta, aki később kilépett a sorozatból, az első tisztet pedig Roddenberry későbbi felesége, Majel Barrett. Az egyetlen szereplő, aki már ekkor is a fedélzeten volt, a Spock tudományos tisztet alakító Leonard Nimoy volt. A NBC tévécsatorna azonban az epizódot túl gondolatigényesnek tartotta, kifogásaik között szerepelt többek között Spock "sátáni" külseje és az, hogy nő az első tiszt. Miután az NBC rekordösszeget költött az első pilot epizódra, úgy döntöttek - a televíziózás történetében először - hogy adnak egy második esélyt Roddenberry-nek. 1965-ben Roddenberry elkészítette a Where No Man Has Gone Before című új nyitóepizódot, melyben bemutatkozott a később legendássá vált szereplőgárda

Star Trek: Az eredeti sorozat (1966–1969)

A USS Enterprise Az eredeti sorozatban

Az Enterprise csillaghajó kalandjait bemutató első Star Trek sorozat, melyet a folytatások megjelenése óta The Original Series címen emlegetnek, Gene Roddenberry ötlete volt, 1966 és 1969 között volt látható, de ekkor még nem volt különösebben sikeres, a népszerűséget az ismétlések hozták, miután az 1969-es holdraszállás felkeltette az emberek érdeklődését a világűr iránt.

A Star Trek első epizódját 1966. szeptember 8-án sugározta az NBC. James T. Kirk kapitány, Spock parancsnok, dr. Leonard McCoy hajóorvos és a többiek kalandjait hamarosan hűséges rajongók hada kísérte figyelemmel. A sorozat tipikusan a hatvanas évek politikai és társadalmi problémáit mutatta be, de a humor is megcsillant benne, többnyire Spock és McCoy csipkelődésében.

A Star Trek idealizmusát multikulturális legénysége is mutatja, a félvér földönkívüli Spock mellett a szereplőgárdában helyet kapott a színesbőrű Uhura hadnagy, a japán Sulu kormányos, sőt, a Pravda egyik cikke után, melyben feltette a kérdést, hogy az űrbe először kijutó oroszokat miért nem képviseli senki az Enterprise fedélzetén, Pavel Chekov zászlós is megjelent a sorozatban.

A Star Trek sorozatot 1969 júniusában, 79 rész levetítése után abbahagyták. A kultikus rangot az ismétlések hozták meg igazán. A rajongóknak még azt is sikerült elérniük, hogy 1976-ban, a sorozat tizedik évfordulóján a NASA az űrsikló prototípusát Enterprise-nak nevezze el.

Star Trek: A rajzfilmsorozat (1973–1974)

A USS Enterprise a rajzfilmsorozatban

A Star Trek következő állomását a harmincperces epizódokból álló rajzfilmsorozat jelentette. Roddenberry már ekkor győzködte a televíziós vezetőket egy új Star Trek-sorozat indításáról, de ők nem akarták, hogy emiatt az eredeti epizódok ismétlései veszítsenek értékükből. Végül sikerült elérni, hogy rajzos formában folytatódjanak az Enterprise kalandjai.

Chekov kivételével az eredeti sorozat legénységének összes tagja megjelent az új műsorban, a hangokat az eredeti színészek adták, ami akkoriban ritkaságszámba ment egy szombat reggeli rajzfilm esetében. Bár a rajzfilm műfaja új lehetőségeket nyitott, és a sorozat különlegesebb helyszíneket és változatosabb idegen fajokat tudott bemutatni, mint a stúdiókban forgatott eredeti sorozat, költségvetési okok miatt a minőség nem volt a legjobb. A sorozat minőségét mutatja azonban, hogy 1974-ben Emmy-díjat nyert, mint a legjobb gyerekműsor.

Több epizód az eredeti sorozatbeli epizódok folytatása volt, például a leghumorosabbnak tartott rész, a More Tribbles, More Troubles. A The Slaver Weapon című epizód forgatókönyvét pedig a világhírű sci-fi író, Larry Niven írta egyik saját novellája alapján. A rajongók egyértelműen a Yesteryear című epizódot tartják a legjobbnak, ami az eredeti sorozat szellemét tökéletesen megtartva meséli el, miként mentette meg az időutazó Spock gyermekkori önmagát.

A sorozat egyik figyelemre méltó eleme, hogy itt jelenik meg először az űrhajón a holofedélzet, ami a sorozat szerint a 24. század legkedveltebb szórakoztató felszerelése.

Star Trek The Phase Two

A Második Fázishoz készült koncepciós rajz.

A Star Trek: Phase II című sorozat 1978-ban indult volna a Paramount Pictures támogatásásval, de az ötletet végül elvetették. A Paramount ekkor egy új tévéhálózat létrehozásán gondolkodott, ennek lett volna egyik "nagy dobása" az új sorozat. Az alkotók 12 epizód történetének elkészítették a forgatókönyv-vázlatát. A sorozat az eredeti szereplőket helyezte volna vissza a képernyőre, kivéve Leonard Nimoy-t, aki nem vállalta a folytatást. Helyette egy fiatal vulkánit, Xon-t találták ki a hiány pótlására, habár titkon mindvégig bíztak abban, hogy Nimoy mégis csak visszatér. Már javában folytak a tervezési munkálatok, mikor a Paramount bejelentette: mégsem indít új hálózatot. A sorozat ötletét elvetették, de az akkor újonnan kikerült Star Wars film hatalmas sikere miatt a Paramount Pictures úgy döntött, hogy inkább leforgatják az első Star Trek filmet, s a sorozat ötletét végleg elvetették. Az első forgatókönyvek adták az alapját a Star Trek: Csillagösvény című filmnek, illetve két epizódot a Star Trek: Az új nemzedék sorozatba adaptáltak.

Star Trek: Az új nemzedék (1987–1994)

Bővebben: Star Trek: Az új nemzedék

A Star Trek: Az új nemzedék egy évszázaddal az eredeti sorozat után játszódik, ennek megfelelően technológiailag fejlettebb, ez azonban nem a legfontosabb különbség. Roddenberry próbált újítani, nem csak a sikeres receptet másolta. A korábban ellenséges Klingon Birodalom immár a Föderáció szövetségese, az új hajó, az Enterprise–D fedélzetén szolgál is egy klingon, a biztonsági tiszt Worf hadnagy. A kapitány, Jean-Luc Picard személyisége nem hasonlít Kirkre, inkább diplomata, mint katona, merész felfedező helyett inkább kifinomult úriember. Első tisztjével, William Rikerrel sincs olyan meghitt barátságban, mint Kirk Spockkal. Általában jellemző a sorozatra, hogy a szereplők kapcsolatai sokkal inkább az előtérbe kerülnek és jobban is vannak kidolgozva, mint az első sorozatban. Hangsúlyosabb a Föderáció fő alapelve, az Elsődleges irányelv, melynek lényege, hogy a Föderáció nem avatkozhat bele más kultúrák fejlődésébe, és amelyről az előző sorozatban szinte csak akkor esett említés, amikor megszegték. Az epizódok közt is szorosabb kapcsolat állt fenn, visszatérő epizódszereplők jelentek meg, melyek közül a legjelentősebbek Q, a nyitóepizód rosszfiúja, valamint Borg, a „nagy ellenség”.

A legénység többi tagja közül említésre méltó az android másodtiszt Data, a vak, de egy különleges eszköz, a visor segítségével látó Geordi La Forge hadnagy, a betazoid származású Deanna Troi, valamint Beverly Crusher doktornő, akinek Picard kapitányhoz fűződő romantikus kapcsolatát beárnyékolja, hogy Crusher férjének haláláért Picard felelősnek érzi magát. Crusher fia Wesley, aki a Star Trek egyik legutáltabb szereplőjévé vált, okostojás csodagyerek mivolta miatt híres.

Roddenberry továbbra is a sorozat producere maradt, de befolyása gyengült, 1991-ben bekövetkezett halála után pedig a Star Trek jelentős változásokon ment át. Az új producer, Rick Berman irányítása alatt a sorozat inkább kezdett hasonlítani egy akciósorozatra, és a korábban békés jövőképre a háború árnyéka is rávetült.

Star Trek: Deep Space Nine (1993–1999)

Bővebben: Star Trek: Deep Space Nine

Deep Space Nine űrállomás

Az 1993-ban indult Deep Space Nine című sorozat gyökeresen eltért a korábbiaktól, mivel központjában ezúttal nem egy űrhajó, hanem egy űrállomás áll. A sorozat helyszínéül szolgáló Deep Space Nine a föderációs terület szélén, a Kardassziai Birodalom határánál van, egy féregjárat közelében. A sorozat szakít a békekorszakkal, háborús fenyegetés, majd háború is jön, a politika fontosabb szerepet kap, mint az új világok felfedezése. Benjamin Sisko kapitány a legalkalmasabb ember egy űrállomás vezetésére, erőskezű parancsnok, kiváló politikus és katona is egyben. Az első tiszt, a bajori Kira Nerys őrnagy korábban bolygója, Bajor Kardasszia elleni függetlenségi harcának egyik vezetője volt. A sorozat rajtuk kívül más színes, új egyéniségeket is bemutat, Odo, a biztonsági főnök például alakváltó, Jadzia Dax egy olyan nép tagja, melynek tagjai szimbiózisban élnek egy, a testükben lakozó puhatestű lénnyel, Quark pedig a kereskedelemmel foglalkozó ferengi nép tagja. A sorozatban régi ismerősként üdvözölhetjük Worf hadnagyot és Miles Edward O'Brien transzporterállomás-főnökből lett főgépészt.

A Deep Space Nine továbbhaladt abban az irányban, mely felé a The Next Generation tette meg az első lépést. A szereplők kapcsolata itt már fontos eleme a sorozatnak, az egyes epizódok nem különálló, akár tetszőleges sorrendben megnézhető részek, melyeknél az epizód végére mindig beáll a status quo állapota, hanem egy szorosan egybefüggő történet elemei.

Star Trek: Voyager (1995–2001)

Bővebben: Star Trek: Voyager

A USS Voyager

A Voyager a Deep Space Nine-nal egy időben játszódik, de újra egy hajó, a USS Voyager fedélzetén. A nyitóepizódban a Voyager a Maquis nevű szakadár szervezet egyik hajóját indul felkutatni, egy ősi idegen létforma azonban mindkét hajót a galaxis túlsó végére transzportálja, ahonnan a hazaút évtizedekig tart. A maquis hajó elpusztulásával a hajó legénysége a Voyageren kap menedéket. A sorozat elején főleg a két legénység konfliktusai, az egymáshoz való alkalmazkodás folyamata, később leginkább a Delta kvadráns felfedezése és elsősorban a hosszú hazafelé vezető út megtalálása ill. lerövidítése szolgáltatják a fő témákat. A Voyageren is megfigyelhető a különböző fajok közti egyetértés és együttműködés kialakulása, illetve a közös sorson osztozó legénység tagjainak jellemfejlődése. Az idő előrehaladtával a kapitány, Kathryn Janeway bensőséges barátságba kerül a maquis vezetőből lett Chakotay első tiszttel, és más kapcsolatok is szövődnek a hajón.

A 4. évad elején a hajóra kerül a kollektívától elszakított Borg dolgozó, Hét Kilenced. Nem sokkal ezután pedig Kes, az ocampa orvossegéd kiválik a történetből.

A sorozat egyik érdekessége a hajóorvos, aki tulajdonképpen egy Orvosi Segédhologram, de ő is rendkívüli változáson megy keresztül az együtt átvészelt évek alatt. A sorozat elején egy igen kellemetlen fickó, de később már szinte teljes emberként kezelik a többiek.

Star Trek: Enterprise (2001–2005)

Bővebben: Star Trek: Enterprise

Az Enterprise NX-01 a Star Trek: Enterprise-ban

A legújabb Star Trek-sorozat az eddigi öt közül legkorábban, a Föderáció megalakulása előtti időkben játszódik, és a Csillagflotta első, ötös görbületi sebességre képes csillaghajójának, az Enterprise NX-01 kalandjait meséli el. Az alapötlet és a Star Trek univerzum újszerű megközelítése később hatalmas vitákat kavart a rajongók körében: a sorozat kedvelői üdvözölték az eddigi Star Trek művekhez képest jóval akciódúsabb sorozatot, bírálói szerint ugyanakkor sokszor ellentmond a Star Trek által lefektetett hagyományoknak. A Star Trek rajongók körében hatalmas viták folytak a sorozat esetleges folytonossági hibáiról, vagyis hogy a sorozat bizonyos történései nem mondanak-e ellent egy korábbi sorozatban/filmben már lefektetett ténynek. Például többen említették, hogy Kirk hajója volt az első, mely az Enterprise nevet viselte, hogy Spock volt az első vulkáni, aki a Csillagflottánál szolgált, illetve, hogy a klingonokkal csak 2218-ban találkoztak először az emberek, nem pedig 2151-ben – fontos azonban megjegyezni, hogy ezeket az állításokat egyetlen sorozatban sem jelentették ki egyértelműen. Az Enterprise 2005-ben az eredeti sorozat sorsára jutott, 98 epizód leforgatása után leállították.

Star Trek a mozivásznon

A hetvenes évek vége felé a Star Trek készítői és szereplői készen álltak egy újabb sorozatra. A Csillagok háborúja sikere azonban a filmvászon felé irányította figyelmüket, és 1979-ben elkészült a Star Trek: Csillagösvény című film. A történet a tervezett második sorozat, a Star Trek: Phase II nyitóepizódja lett volna. A film pénzügyi szempontból rendkívül sikeres volt, bár a rajongók többsége nem sorolja a legjobbak közé. A Csillagösvény utat nyitott a Star Trek számára a mozivásznon, kilenc újabb film követte.

Az 1982-es Star Trek II: Khan haragja az eredeti sorozat egyik epizódjának a folytatása, mely az inkább tudományos alapokra épülő Csillagösvény után egy merőben eltérő, sötétebb tónusú, akciódúsabb, de elgondolkodtató film. Sok rajongó kedvence a második film. Ez a film jelentette továbbá a rajongók egyik kedvencének, Spocknak a halálát, miután az őt játszó Leonard Nimoy úgy tervezte, kilép a Star Trekből.

A közepesen sikeres harmadik film – Star Trek III: Spock nyomában, mely a rajongók követelésére Spock feltámasztását, és egyben Leonard Nimoy rendezői bemutatkozását jelentette – után elkészült 1986-os negyedik folytatás, a Star Trek IV: A hazatérés érte el a mindmáig legnagyobb pénzügyi sikert. Az újfajta, humoros megközelítésű „családi” tónusú film számos rajongó kedvence.

Az Új Nemzedék televíziós sugárzásával egy időben még további két mozifilmen folytatták az eredeti sorozat szereplőinek kalandjait. Az 1989-es Star Trek V: A legvégső határ súlyos bukás volt, az 1991-es hatodik mozifilm Star Trek VI: A nem ismert tartomány – az eredeti szereplőgárda hattyúdala – azonban visszahozta a Star Trekbe azt a fajta zsenialitást, amit a második film jelentett. Máig az egyik legjobban sikerült Star Trek-filmként tartják számon.

1994-ben az Új Nemzedék is bemutatkozott a mozivásznon a pénzügyileg sikeres, de amúgy nem a legjobbak között számon tartott Star Trek: Nemzedékekben, mely egyben az eredeti sorozat főhősének, James Kirknek a halálát jelentette. Ettől kezdve még további három film készült ezzel a szereplőgárdával: az 1996-os Star Trek: Kapcsolatfelvétel a rajongók új generációjának kedvence lett, szintén a Star Trek legjobbjai közt tartják számon. Az 1998-as, könnyedebb Star Trek: Űrlázadás pénzügyileg sikeres. A 2002-es Star Trek: Nemezis azonban megbukik a mozikban, részben talán az Enterprise-sorozat akció-orientáltságának átvétele miatt.

A tizenegyedik, egyszerűen csak Star Trek címet viselő film várhatóan 2009 májusában kerül a mozikba. A rendezést és a produceri munkákat a többek közt az Alias sorozatért és a Mission: Impossible III filmért felelős J.J. Abrams veszi át. A film az Enterprise és az eredeti sorozat közötti időszakban fog játszódni.

Star Trek Magyarországon

Hazánkban a rendszerváltás előtt egyetlen Star Trek sorozatot sem vetítettek, így a '70-es, '80-as években itthon nem alakulhatott ki olyan rajongói kultúra, mint külföldön. Az első, hazánkban is vetített rész az első öt mozifilm volt, melyet VHS kazettán adtak ki, teljes érdektelenség mellett.

A rendszerváltás után csak nagyon lassan változott meg a helyzet. A '90-es évek elején kiadtak pár Star Trek-hez kapcsolódó regényt, a hatodik és a hetedik filmet pedig már mozikban is játszották. Ekkor, a kilencvenes évek elején alakult meg az azóta is működő Magyar Star Trek Klub, melynek fiatal tagjai főként külföldi, műholdas adásokból ismerték meg a sorozat világát.

1997. november 2.-a volt az a történelmi dátum, amelyről a magyar rajongók álmodoztak. Ekkor kezdte sugározni a TV3 - a három nemrég alakult országos kereskedelmi csatorna egyike - az eredeti sorozatot. Kezdetben hetente, majd hetente kétszeri sugárzással mind a 79 epizód adásba került, csekély érdeklődés mellett. Ezt követően 1998 októbere és 1999 tavasza között az Új nemzedék első két évadja és az első mozifilm is adásba került, szintén kevés nézőt vonzva. A TV3-as sugárzás azonban nagymértékben növelte a rajongói klub tagságát, sok emberhez hozva közelebb a sorozatot.

2000 januárjában - néhány héttel a TOS ismétlése előtt - a TV3 adása megszűnt. Ekkortájt a TV2 leadott a hat eredeti legénységgel készült mozifilmből ötöt, melyek nézet